Részletek
A japán feketefenyő (Pinus thunbergii, japánul kuromacu, 黒松), vagy japán fenyő[1] a fenyőfélék (Pinaceae) családjának hosszútűs fenyők (Pinus) nemzetségébe tartozó, terebélyes, kúpos koronájú, örökzöld fa. Hagyományos bonszai növény.
Elterjedése
Észak-Kína, Japán és Korea területén őshonos növény.[2]
A tengerpartok sziklás oldalain, a homokos föveny részein találhatjuk legnagyobb állományait. Jellemző a fajra, hogy vulkáni működés után visszamaradt meddő talajon megtelepedő növényzet egyik úttörője.
Megjelenése
Magassága akár 30 méter is lehet. Kérge szürke, töredezett. Levelei tűk, merevek, 10 cm hosszúak, kettős csomókban simulnak a hajtásokhoz. Színük zöld. Porzós virágai sárgák, a termősek vörösek. A tobozok 7 cm hosszúak, tojásdadok, éretten szürkésbarnák.[2]
Jellegzetes koronája széles kúp alakú, mely messze nyúló ágaival ernyőt alkot. Friss hajtásai világosabb színűek majdnem fehérnek tűnnek és ahogy öregszik úgy vált színt.
Magyarországi megjelenése
Dísznövényként találkozhatunk vele. Fiatalabb korában évente 40 – 50 cm-t is nőhet. A növény télálló, de keményebb telek esetén fagyvédelmet igényel. A talajra kevésbé érzékeny a semleges vagy gyengén savanyú talajokat kedveli.
Jegyzetek
Allen J. Coombes. Határozó kézikönyvek – Fák. Panemex [1992] (2000). ISBN 963 9090 19 0
Allen J. Coombes. Fák. Panem Kft (1993). ISBN 963-7628-68-1
Források
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN
Pinus thunbergii (angol nyelven). eFloras.org. (Hozzáférés: 2010. február 21.)
Pinus thunbergii (angol nyelven). The Gymnosperm Database. [2008. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 29.)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiábó
